Lopott cím: Egy hét hordaléka

Nos, hát beköltöztem, 2008. október 31-én, pénteken, Halloween napján. Home, sweet home, saját kis káoszom. :) Van sokmindenem: ágyam (kinyithatós - kétszemélyes, ágynaműtartós, multifunkcionális, naná!), van szép fürdőszobám, hűtőszekrényem, étkezőasztalom, ahol mindenkinek jut hely, és kedves kis erkélyem a dohányosoknak. A többit meg tervezgetem :) Addig is minimál stílus és enyhe tábori feeling, ahogy hátizsákból kapkodom elő a ruháimat, és a fő szempont a reggeli öltözködésben, hogy "csak vasalni ne kelljen". Hajnalka szerint csak dobáljak szét mindent, ennek ez a lényege. Ooooké!

A beköltözést vasárnap este Firkin koncerttel ünnepeltem. A koncertről Tücsi már írt, én nem boncolgatom a tovább. A lényeg, hogy tényleg FERGETEGES! Előtte Sunny Side Up próba volt. Aztán volt még Sunny Side Up próba kedden is.

Új zenekarunk, a Sunny Side Up megszületését hosszú tervezgetés előzte meg. A tervezgetés mindenhol folyt: buszon zötyögve másik zenekari próbára, egy pohár vörös-fehér-rosé bor mellett, egy bögre forró csoki társaságában, utcán, vitorláson, online és outline. És most itt van! Vagyis itt vagyunk, Tücsökzenélünk :) Apropó: milyen fúvós hangszer van a country zenében? Hm.

Amerika bemutat egy újabb amerikai álmot és írja történelmünket. Nos, majd meglátjuk. Megint csak hm.

Szerdán Hajnalkával megnéztük a Fresh Air c. magyar filmet, a 12. kerületi művház filmklubja keretében (angol óra helyett, khm). A film totális karasztrófa. Legalábbis a világ, amit bemutat: teljes reménytelenség, kilátástalanság az optimizmus leghalványabb jele nélkül. Egyetlen szereplő, egyetlenegyszer sem mosolyodik el a 109 perc alatt. Igaza volt a filmklub vezetőjének: jó szórakozást kívánt, ha ugyan szórakoztatónak lehet tekinteni a filmet, bármilyen vonatkozásában. A film honlapja ehhez képest meglepően szellemes :)

A héten adtam a lelki életnek is. Pál Ferenc (Évi csak úgy emlegeti, hogy a pszichopap) 2001-es előadási közül hallgattam meg néhányat. Arról beszélt, ami mostanában az ezoterikusok spanyol viasza, miközben az összes mély vallás évezredek óta hiszi és tanítja, és tudja az összes valamire való pszichológus (ld. Jung): "Ami kint, az bent, és ami fent az lent". A pokol és a mennyország bennünk van (ld. a tudatalattinkban), ahogy múlt, jelen és jövő egyszerre. Azért nagyon érdekes ez (nekem legalábbis), mert ezzel együtt megnéztem a The Secret c. filmet. Ugyanerről szól, csak idegesítően olcsó, felületes és vásári kiadásban. Könyörgöm! Hát nem ezt mondja és éli minden nagy és igaz ember - Buddha, Jézus, Gandhi, Teréz anya, hogy csak a legismertebbek közül említsek néhányat - évezredek óta?! Kicsit sem titok ez, és csöppet sem új gondolat. És nincs szükség cukormázas, csinadrattás tálalásra, főleg, hogy csak a felszínt kaparássza film/könyv, pedig az Universum végső, teljes kinyilatkoztatását ígéri a nézőknek/olvasóknak. Az igazság egy szeletének felszínes bemutatása, miközben a teljességet hazudja, veszélyes. Annak, aki megnézte a filmet, vagy olvasta a könyvet, és úgy gondolja, hogy többről szól, mint egyszerű pozitív gondolkodásról: Szerintem is így van. Létezik egy Univerzumot létben tartó és mozgató erő, sokan sokféle néven nevezték, nevezik. De nem kívánságteljesítő automata. Menj, és kutasd tovább! Én is kutatom veled :)

Pénteken voltam fotókiállítás megnyitón (Horváth Imre, Aesculap Fotóklub: Aktok, makrók, fotógrafikák), aztán a legrégibb jóbarátaimmal és a bátyámmal körbeültük az új étkezőasztalomat. Tényleg mindenki elfér körülötte! Főztem nekik mű-milánói makarónit, és borozgattunk. Méltó alkalomnak ítéltem, és kinyitottam az Olaszországból, Monte Isola szigetéről hozott, féltve őrizgetett bort. Hmmmm! Még van belőle egy kicsi, ha siettek nektek is jut!

A legrégibb jóbarátaimmal és a bátyámmal és a borral sokmindent ünnepeltünk: új lakást, Hajnalkát (naggyon büszke vagyok rá, most épp a legbátrabb jóbarátom!), és Sziklai Esztert, aki 2008. november 7-én megszületett! Isten hozta és hip-hip hurrá! Szüleinek, Juditnak és Péternek szeretettel gratulálok!

És a 7+1-edik napon, szombaton otthonról hazafelé menet hangosan énekeltem az autóban, azt hogy forgiven, not forgotten, és hogy i would runaway with you, show me the way of life, blamin' you, és empty-hi. Be is rekedtem kicsit...