Tap, tap, tap, tap

Tap, tap, tap, tap.
Jön utánam.
Tap, tap, tap, tap.
Közeledik.
Tap, tap, tap, szün.
Felnéz, vigyorog.
Tipi - tapi tap, tap.
Távolodik.
Tap, tap, tapi tap.
Igen,  négy negyedben közlekedik :)
Tap, tap, tipi tap.
Befordul a sarkon.
Tap, tapi, tap

Csönd.

Mély csönd.

Gyanús csönd!

Bandika micsinálsz!?

Bandika úgy két hete elindult és naponta többször körbenégykézlábazza a lakást. Mindenhol ott van, minden érdekes, semmi sem elérhetetlen, és ha igen, akkor sem. Kezdek rászokni, hogy mielőtt leteszem a lábam, megnézem, nincs-e alatta egy Bandika. Mert könnyen lehet, hogy van, noha fél perce még a lakás másik végében tépkedte a papírzsebkendőt. Persze, egy zsebkendőnyi lakásban ez nem olyan nagy teljesítmény, csak még szokni kell a helyzetet. Aztán a lakásméret is változik hamarosan. Nem azért, mert rájöttem a Harry Potter - féle tágító varázslat titkára (pedig gazdaságosabb lenne, és kevésbé macerás, az biztos), hanem mert költözünk. Felpakolunk, átpakolunk, kipakolunk, és rászabadítjuk Bandikát a Nagyobb Lakásra.

Hamarosan :)