Ezt a bejegyzést tegnapra szántam, de annyi munka, rohangálás, pakolás, költözés, és olyan kevés internet volt a napomban, hogy bár megírtam, de nem volt időm közzétenni. Most íme, itt van:
Ma Halloween van. Az az idétlen amerikai ünnep? Nem, nem egészen. Vagyis nem csak. Az a fajta töklámpás, jelmezes, cukorkás, ’trick or treat” Halloween, amit az amerikai filmekből ismerünk, csak a felszíne ennek az ünnepnek. Az a része, ami Európából áthajózott az Ígéret Földjére, aztán a műholdak visszalőtték ránk. A Halloween-ünnepkör az egész világ ünnepe, földrészenként, országonként, kultúránként és vallásonként más – más formában és néven: Halottak Napja, Mindenszentek Ünnepe, Los Dias de Muertos (haláli buli mexikói módra!), stb.
De maradjunk a szigorúan vett Halloween-nál, ami október 31-e, ill. november 1 előestéje. Mint sok minden más az erurópai kultúrában, római - kelta – keresztény eredetre vezethető vissza. A római Pomona és Feralia, és a kelta Samhain a kereszténység tér- és lélekhódításával átértelmeződött Halottak Napja - Mindenszenetek Ünnepévé. Ezek azok a napok, amikor valamennyi halottunkra emlékezünk, és gyertyát gyújtunk a sírokon, kápolnákban, temetőkben, hogy megvilágítsuk túlvilági útjukat, már ha szükségük van rá. Pár nap, amikor visszatekintve a jövőbe nézhetünk, saját halálunkról, és az utána következőkről faggatva a beszédesen néma sírokat. Mert mindenki maga járja az útját.
Mi akkor a Halloween, az a buta amerikai ünnep, groteszk jelmezekkel cukorkákkal, gyomorrontással, vigyorgó töklámpással? Egy este, amikor megidézzük és szemébe nevetünk a végső félelmünknek és a legnagyobb ellenségünknek tartott halálnak. Amin nevetni tudunk, már nem is olyan borzasztó. Amin nevetünk, talán velünk nevet, és a barátunk lesz.
És a halál visszanevet ránk.
Hát én bizony töklámpást faragok, és boszorkánynak öltözöm - talán még jelmezre se nagyon lesz szükségem ;). Aztán táncra perdülök a kaszással: felkérem egy francia négyesre, és mire a negyedéig érünk, halálra unja magát és úgy elszelel, hogy vissza se néz jövő Halloweenig!
Vidám Halloweent, szép temetőjárást!
Végezetül, ez után a bölcselkedő-melnkólikus szösszenet után valami, amit ma Halloween alkalmából kaptam. Nekem nagyon tetszik, és megosztom azokkal az elvetemült gaz lelkekkel, akik képesek ezt a blogot olvasni: A kávé művészete másképp – Mindent a szemnek!
De maradjunk a szigorúan vett Halloween-nál, ami október 31-e, ill. november 1 előestéje. Mint sok minden más az erurópai kultúrában, római - kelta – keresztény eredetre vezethető vissza. A római Pomona és Feralia, és a kelta Samhain a kereszténység tér- és lélekhódításával átértelmeződött Halottak Napja - Mindenszenetek Ünnepévé. Ezek azok a napok, amikor valamennyi halottunkra emlékezünk, és gyertyát gyújtunk a sírokon, kápolnákban, temetőkben, hogy megvilágítsuk túlvilági útjukat, már ha szükségük van rá. Pár nap, amikor visszatekintve a jövőbe nézhetünk, saját halálunkról, és az utána következőkről faggatva a beszédesen néma sírokat. Mert mindenki maga járja az útját.
Mi akkor a Halloween, az a buta amerikai ünnep, groteszk jelmezekkel cukorkákkal, gyomorrontással, vigyorgó töklámpással? Egy este, amikor megidézzük és szemébe nevetünk a végső félelmünknek és a legnagyobb ellenségünknek tartott halálnak. Amin nevetni tudunk, már nem is olyan borzasztó. Amin nevetünk, talán velünk nevet, és a barátunk lesz.
És a halál visszanevet ránk.
Hát én bizony töklámpást faragok, és boszorkánynak öltözöm - talán még jelmezre se nagyon lesz szükségem ;). Aztán táncra perdülök a kaszással: felkérem egy francia négyesre, és mire a negyedéig érünk, halálra unja magát és úgy elszelel, hogy vissza se néz jövő Halloweenig!
Vidám Halloweent, szép temetőjárást!
Végezetül, ez után a bölcselkedő-melnkólikus szösszenet után valami, amit ma Halloween alkalmából kaptam. Nekem nagyon tetszik, és megosztom azokkal az elvetemült gaz lelkekkel, akik képesek ezt a blogot olvasni: A kávé művészete másképp – Mindent a szemnek!
A kávéhab művésze: Sammy Lin
2 megjegyzés:
Én rengeteget kacagtam péntek este. Akkor elijesztettem a démonjaimat?
Hát... egy kicsit biztos :)
Megjegyzés küldése