Elvonási tünetek

"-Van az írónak sztrájkjoga?

-Ha valaki íróvá lesz, szerintem szent kötelezettséget vállal, hogy maximális sebessséggel állítja elő a szépséget,  felvilágosultságot, meg a vigaszt.

.-Mondja, doktor úr, hogy hal meg az az ember, akitől megvonják az irodalom vigasztalását?

-Vagy szívrothadásban, vagy az idegrendszer elsorvadásában.

-Egyik sem lehet kellemes, véltem.

-Nem. Az isten szerelmére, csak írjatok tovább, gyerekek!" 

 (Kurt Vonnegut: Macskabölcső)

Szabó Magdát kutatom mostanság. Hiányzik, hogy nem várhatok tőle valami újat. Különösen a Für Elise folytatása hiányzik. De most fedeztem fel, hogy egy alapregény kimaradt, a Mózes 1,22. Hurrá!

...és egy a ráadás

Szószátyár lettem.

Brokkoli Boy

 Mielőtt és miután
megtudta, hogy mehet a fazékba, mert ő lesz a holnapi ebédünk.
:P

(Megjegyzés: Balázs nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogyan tanítjuk meg leendő gyerekeinknek, hogy ne játsszanak az étellel.)

Budapesti fantombagoly

Szerintetek mennyire lehet nehéz megtalálni egy baglyot az állatkertben?

Elárulom: nagyon.

Nagyon, nagyon.

Igazából a lehetetlennel határos, főleg ha átépítés miatt ideiglenesen egy nem látogatható kifutón tárolják, mint kiderült az információnál.

Ezért ma Bendegúz, az erdei fülesbagoly nem találkozhatott új nevelőpapájával, Balázskával. Nem tudom, ki volt szomorúbb, BB vagy Bendegúz. Vagyis tudom, BB, mert Bendegúz még nem tudja, miről maradt le.

Így apa és fia csak az első hivatalos nevelőszülői értekezleten találkozhatnak.

Szívdesszert

Hát szóval megszületett, még akkor is, ha háttal nem kezdünk mondatot, a Csibor első kislemeze. Kézzel foghatóan, láthatóan, szagolhatóan, nem kicsit hallgathatóan. És - bár éssel sem kezdünk mondatot - mivel az eljegyzés már születése előtt megköttetett, hozzá a Keserédesben egy kis melléklet köttetett. Szép színes szalaggal, gondosan, pontosan. Szerintem nagyon jól mutatnak együtt :)

Egyszerűen gyönyörű :) Hát nem? Valami ilyesmi lehet a szülői büszkeség.... A frigyről bővebben Csibornál olvashattok, én nem is ragozom tovább.

Egyébként szombat délelőtt van, szépen süt a nap, és nagyon fúj a szél. Ami  nem nagyon zavarna így a négy fal között, ha a buta szél meg a folyosó nem szövetkezett volna, hogy együtt fütyörésszenek vmi idegesítő szellemsiratót a magas C és még magasabb társai környékén. Talán még ez sem lenne gond, ha a reggeli fejfájásom meg ez a fütyörésző társaság, kicsit jobban kijönne egymással. De nem, határozottan nem bírják egymást.

Sebaj, épp most jött meg BB és főz nekem egy fantasztikus brazil kávét :)  Aztán elmegyünk együtt az állatkertbe, és meglátogatjuk az új családtagot, Bendegúzt. BB ugyanis APA lett! :D

  

Pedig hol van még az esküvő???! Az rendben van, hogy lassan kúszik felénk az időpont, de azért odébb van még az. Példának okáért még ruhám sincs. Mondanám, hogy nem is lesz, de valahogy biztos lesz, mert olyan még sohasem volt, hogy sehogy se lett volna. Be kell vallanom, hogy az elmúlt héten volt rajtam pár olyan ruha, amiben a legelvetemültebb G.I. Jane is Csipkerózsikává változik, és még csak eszébe sem jut tiltakozni ellene egészen addig, míg meg nem látja a ruhán fityegő cédulán az Ft végződésű számsort. Bah! Elképesztő, mekkora ipar települt az esküvő köré - vagy inkább rája, de jó dulván! -  a 35 évvel ezelőtti állapotokhoz képest, ahogy Anya mesélte. Akkoriban hosszú szoknyát legfeljebb varratni lehetett, fehér cipőt vagy szandált találni meg úgy, mint tűt a szénakazalban.

De hagyjuk ezt a nyavalygást, ezért nem érdemes koptatni a billentyűzetett. Inkább elviszem Balázskát az állatkertbe.

Pá!