Kérés (Christine Busta - Bitte)

"Mint egy szöget, úgy verj Istenbe,

hogy ne málljék szét a fal,

ha reám akasztod szeretetedet."

Szeretni veszélyes

"Hol volt, hol nem volt,
élt egyszer egy magányos farkas.
Magányosabb az angyaloknál,
Elvetődött egyszer egy faluba,
és beleszeretett az első házba, mit meglátott.

Már a falat is megszerette,
a kőművesek simogatását,
de az ablak megállította.

A szobában emberek ültek.
Istenen kivül soha senki
olyan szépnek nem látta őket,
mint ez a tisztaszívű állat.

Éjszaka aztán be is ment a házba,
megállt a szoba közepén,
s nem mozdult onnan soha többé.

Nyitott szemmel állt egész éjszaka,
s reggel is amikor agyonverték."

(Pilinszky J. : Fabula)

A csészealjak eljövetelének napja

Ismeritek Neil Gaimant? Nem? Nos, Neil Gaiman afféle mesemondó. Az ő lelkén száradnak pl. a Csillagpor és a Sosehol c. történetek, és a Törékeny holmik címmel kötetbe foglalt határozottan bizarr, néha kissé ijesztő novellák is. Köztük az alábbi vers:

Aznap szálltak le a csészeljak. Több százan, aranyszínben,
Némán lebegtek le az égből, akár nagy hópelyhek,
És a Föld lakói dermedten
nézték ereszkedésüket,
Kiszáradt szájjal várták, mi vár ránk belül
És egyikünk se tudta, itt leszünk-e még másnap
De te észre se vetted, mert

Az a nap, hogy eljöttek a csészealjak, a véletlen folytán
Az a nap volt, hogy a sírok kiokádták halottaikat,
És a zombik kinyomakodtak a puha földből,
vagy kitörtek, csoszogva és tompa tekintettel, megállíthatatlanul
Jöttek felénk, élők felé, mi meg üvöltve rohantunk,
De te észre se vetted ezt, mert

A csészealjak napján, ami a zombinap is volt, és
Ragnarök is, a televízió meg mutatott egy
Hajót, ami holtak körméből, egy kígyóból és egy farkasból épült,
Mind nagyobb, mint a képzelet,
és az operatőr
Nem tudott elég messze menni, és akkor előjöttek az istenek,
De te észre se vetted őket, mert

A csészealj/zombi/csatázó istenek napon
a zsilipkapuk átszakadtak
És bennünket dzsinnek és koboldok borítottak be
Ajánlottak kívánságot, csodát, örök életet
És szépséget és okosságot és igaz
bátor szívet arannyal teli zsákot
Közben óriások rémisztgették
a vidéket, és gyilkos méhek is,
De neked fogalmad se volt minderről, mert

Aznap, a csészelj-nap, a zombi-nap
A ragnarök és tündér-nap, aznap, hogy nagy szél támadt
És havazott, és a városok kristállyá fagytak, aznap,
Hogy a növények kihaltak, a műanyag felbomlott, aznap, hogy
A komputerek átálltak, a képernyők
parancsoltak nekünk, aznap, hogy
Az angyalok részegen és kábán támolyogtak ki a bárokból,
És London összes harangja megszólalt, aznap, hogy
Az állatok asszírul szóltak hozzánk, a jeti napon,
A lobogó köpenyek és az Időgép
eljövetelének napján
Te észre se vettél semmit, mert
a szobádban ültél, nem csináltál semmit,
nem is olvastál, nem igazán, csak
a telefont nézted,
hogy hívlak-e.
(Pék Zoltán fordítása)

Hát ez Neil Gaiman! :)





















illustrated by Mary