BB hamarosan elutazik. Elrepül a csodálatos Londonba hosszú időre, és ott nemakármilyen luxusszállóban fog lakozni, mert gonosz, kizsákmányoló, óriás gigamega multinál dolgozik, ahol a munkavállalókat mindenféle át-, ki- és továbbképzésekre küldik Egyrészt, hogy értsenek ahhoz, amit csinálnak, másrészt, hogy - alattomos hátsó szándékkal - serkentsék a munkakedvet és a hatékonyságot. A boldog munkás a jó munkás ;)
A fenti jelszót szem előtt tartva, én is elutazom, a csodálatos Stockholmba. Saját költségvetésből, mert a köztisztviselő boldog és elégedett, hogy szolgálhatja a hazáját, nem szükséges különféle átlátszó trükkökkel ösztönözni.
Mindezt a következő menetrend szerint: BB elindul, ott lesz 10 napot, majd visszajön, amikor is én elindulok, ott leszek 5 napot, és visszajövök. A kettő idő- és térbeli metszete a "majd visszajön" és "én elindulok", úgyhogy majd Ferihegyen integetünk egymásnak.
Nah! Valahogy túléljük.
Tegnap megkértem BB-t, hogy hozzon nekem ajándékot a csodálatos Londonból. Pl. egy olyan szép piros telefonfülkét. De igazit ám, mert mini már van, Hajnalkától. Vagy ha azt nem, akkor egy emeletes buszt, vagy aranyos kicsi fekete taxit. De IGAZIT ám! Naaaa! De ha nem megy a Tower bridge jobbik fele is megteszi. BB szerint "jól van, kicsim, nincs semmi baj".
Szerintem sincs, ha MEGKAPOM, AMIT KÉREK! :p
Viszlát, BB, és jó utat!
